Helyettesítheti-e az orvost a mesterséges intelligencia?
A mentori munkám során egyre több betegtől hallom, hogy a betegségükkel kapcsolatos kérdéseikre már a mesterséges intelligenciától (MI), angolul AI-tól (Artificial Intelligence) kérnek választ. Egyre több betegcsoportban találkozhatunk azzal a jelenséggel is, hogy a betegtársak egymásnak tanácsolják: „Kérdezd meg az MI-t!”
Az alábbi lejátszóban egy rövid részletet hallhatsz a cikkből:
A teljes epizódot a Spotify megnyitása után hallgathatod meg ITT!
A mesterséges intelligencia használata a betegek körében az elmúlt egy évben egyre gyakoribbá vált. Az MI-t lehet valóban hasznos és haszontalan célokra is használni, valamint lehet jól vagy nem megfelelően is alkalmazni. A legfontosabb szerintem, hogy a betegek tudatosan és a korlátait ismerve használják a mesterséges intelligenciát. A cikkem célja épp ezért, hogy objektív módon bemutassa a mesterséges intelligencia szerepét a betegek információkeresése során.
Miért fordulnak a betegek a mesterséges intelligenciához?
A mesterséges intelligencia iránti érdeklődés három fő okra vezethető vissza:
- Igény van a gyors válaszra.
Ha a beteg kap egy leletet vagy felmerül egy probléma, akkor érthető módon szeretne azonnal választ kapni a felmerülő kérdéseire. Orvostól választ kapni a legjobb esetben is napok kérdése, NEAK finanszírozott szakrendelésre eljutni akár több hónapba is telhet, míg a mesterséges intelligencia azonnali választ ad. - Bárki számára elérhető és ingyenes.
Bármilyen böngészőből elérhető és applikáció formájában is telepíthető. Már gépelni sem szükséges, mert a hangrögzítő funkciója jól érti a bediktált magyar beszédet és mindez nem kerül pénzbe sem. - A betegek megértést és segítséget kapnak.
A betegek egyik legnagyobb problémája, hogy az orvosok nem mindig hallgatják meg őket, nem mindig kapnak kielégítő válaszokat a kérdéseikre, vagy nincs lehetőségük kérdezni. A mesterséges intelligencia türelmes, érthetően magyaráz, alaposan kifejt bármilyen gondolatmenetet és készségesen válaszol.
Ez a három tényező együtt nagyon erős versenyelőnyt jelent a betegek szemében az orvosi találkozásokkal szemben. De megváltozhat-e emiatt az orvoslátogatások dinamikája?
Lesz-e változás?
Elképzelhetőnek tartom, hogy hosszabb távon ezen a téren bekövetkezhet változás.
Ha egy beteg hosszabb ideje keresi a megoldást, több szakembert is felkeres, mégsem tapasztal érdemi előrelépést, az idővel kimerítővé válhat. Különösen akkor, ha az állami egészségügyi ellátás korlátai miatt a magánegészségügy felé kényszerül fordulni, és ez egyre nagyobb anyagi terhet jelent, miközben a válaszok továbbra sem egyértelműek.
Ilyen helyzetben érthető, hogy az ember nyitottabbá válik más típusú információforrások – például a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségek – iránt.
Azt is érezheti a beteg, hogy az MI komplexebben látja át az összetett panaszokat, ráadásul mindezt ingyen és azonnal. Véleményem szerint az is egyre megszokottabbá fog válni, hogy a betegek egy része úgy érkezik az orvoshoz, hogy előtte már tájékozódik a mesterséges intelligencia segítségével.
Ennek lehet akár pozitív hatása is, például a betegek felkészültebben érkezhetnek majd a rendelésre, hoznak magukkal bizonyos leleteket, melyek a diagnózis felállítását vagy az előbbre jutást segíthetik. Kevesebb lehet ezáltal a felesleges kör, mindemellett felértékelődik a felelős, minőségi, kapcsolatközpontú orvosi ellátás. Az orvos szemszögéből nézve viszont a betegek mesterséges intelligenciához való fordulása a tekintélyének megkérdőjelezését jelenti.
Többet tud a mesterséges intelligencia mint az orvosok?
Napjaink orvostudományi tudás- és kutatásanyaga szinte felfoghatatlan mennyiségű és hihetetlenül gyors tempóval frissül, melyet szinte lehetetlen napi szinten követni és értelmezni. Az emberi agy befogadó- és információ feldolgozó képességének határai, a mindennapi élet (munka, hobbi, magánélet stb…) határt szab az új ismeretek befogadásának. Nem életszerű az, hogy valaki napi 8-10 óra munka után hazaérve tudományos publikációkat olvasgasson, hogy lépést tudjon tartani a mai kor hihetetlen gyors ütemű fejlődésével. Az összefüggések és mintázatok keresése, az új területek mélyebb tanulmányozása, a publikációk összevetése, vagy egy Dr. House jellegű eset megoldása időigényes feladat. Ráadásul ami 2-3 éve még aktuális volt és újdonságnak számított, annak egy része a jelen pillanatban már akár elavult is lehet. A diagnosztikai módszerek fejlődéséről már nem is beszélve.
Ezzel szemben a mesterséges intelligencia több millió publikációhoz fér hozzá másodpercek alatt, strukturáltan keres, nem leterhelt, nem fárad el, képes több szakterületet együttesen átlátni és mintázatokat keresni. Ha egy adott témára mély MI-alapú keresést futtatunk a PubMed-en, olyan lenyűgöző összefoglalókat készít, amelyeket egy átlagember, az átlagosnak mondható mindennapi egyéb teendői mellett a hagyományos módszerekkel csak hetek vagy hónapok alatt tudna kivonatolni és összegezni. A PubMed egy nemzetközi szakmai adatbázis, ahol több millió tudományos kutatás, orvosi publikáció és szakmai cikk érhető el megbízható forrásból. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/
A betegek leggyakoribb problémái
A krónikus betegek szempontjából a leggyakrabban megfogalmazott probléma: az tapasztalják, hogy a szerteágazóbb, komplexebb tüneteket mutató állapotokkal és a „láthatatlan betegségekkel” nem tudnak az orvosok mit kezdeni.
Valamint nem találnak olyan szakembert, aki együttesen képes értelmezni például a neurológiai, immunológiai, endokrinológiai összefüggéseket, amelyek a krónikus „láthatatlan” betegségek következtében fennállnak és egymással összefonódnak.
A multiszisztémás, nehezen felismerhető állapotok, mint például a krónikus fáradtság szindróma (ME/CFS), fibromyalgia, long COVID, POTS, dyasutonómia, MCAS (hízósejt aktivációs szindróma), hisztamin intolerancia, Lyme betegség stb… mind-mind olyan állapot, ami nem csak egy adott szervet, hanem több szervrendszert együttesen érintő állapot – és ezek megértéséhez, kezeléséhez nincs kellő hangsúly az orvosképzésben, tapasztalat is kevés van és orvos team-ek sem nagyon vannak az ilyen problémák megoldására.
Az orvos tudása csak a saját szakterületére korlátozódik, ami teljesen érthető, hiszen a szakvizsgája az adott szakterületre irányul.
De ami sokszor hiányosan működik a rendszerben: a szakterületek közötti közös gondolkodás, amely szárnyai alá venné a multiszisztémás érintettségű krónikus betegeket — ahol többféle tünet és kórkép fonódik össze — és valóban megvalósulhatna, hogy egy közösen gondolkodó orvos team átfogóan kezelje a beteg összetett problémáját.
Ezért fordulhat elő gyakran az, hogy az adott szakorvos „mindent rendben talál”, miközben a beteg nem ezt érzi. És ebből következik a sokadik szakorvos felkeresése és az egészségügy extra leterhelése mellett a betegek bolyonganak az egészségügy útvesztőiben.
Ebben az egész probléma felvetésben a mesterséges intelligencia előnye abból származik, hogy egyszerre lát rendszereket és összefüggéseket — sokszor szélesebbet, mint amit egy ember képes lehet áttekinteni.
A legnagyobb különbség: a mesterséges intelligencia tudása elméleti, míg az orvosé klinikai és gyakorlati
A mesterséges intelligencia előnyei:
- hatalmas mennyiségű adat feldolgozása
- logikus összefüggés keresés
- gyors kivonatolás
- naprakész információk felkutatása
- nem fárad el
Az orvosi hozzáértés előnyei:
- látja a beteget élőben
- észreveszi a nonverbális jeleket
- tapasztalata van
- felelősséget vállal a döntéseiért
- kezelést kezdeményez
- valós, létező személy
A két „tudás” együttes alkalmazása lenne ideális.
A mesterséges intelligencia nem azért „okosabb”, mert „jobban gondolkodik”, hanem mert sokkal szélesebb adatforrással és algoritmus segítségével dolgozik, elképesztő gyorsan. Az orvos pedig nem azért „tud kevesebbet”, mert képzetlen, hanem mert fizikailag képtelenség olyan egyetemes tudást magáévá tenni az emberi befogadóképesség korlátai miatt. (pl. a PubMed együttes tudásanyaga) A másik tényező pedig az egészségügyi ellátó rendszer finanszírozási, tárgyi/eszközi, valamint személyi korlátai a komplexebb állapotok kutatására, megismerésére és kezelésére vonatkozóan.
A válasz minősége a kérdés minőségétől függ
A mesterséges intelligencia esetén minden információ szövegen keresztül érkezik. Ha a beteg által feltett kérdés hiányos, zavaros, félreérthető, vagy kimaradnak fontos tényezők, akkor a mesterséges intelligencia algoritmusa (mivel algoritmus alapján alkotja meg a válaszokat) hiányos képből fog következtetni — és a válasz nem lesz pontos. Ráadásul a mesterséges intelligencia válaszai befolyásolhatók a nem megfelelően feltett kérdésekkel.
Egy orvoshoz pedig úgy megy el a beteg, hogy elmondja a tüneteket, az időbeli kialakulást, az összefüggéseket, a körülményeket, megmutatja a leleteit, látszik a bőrszíne, a járása, a testtartása, a terhelhetősége. És ami a legfontosabb, az orvos képes a beteget megvizsgálni, fizikai kapcsolatot teremteni a beteggel és beavatkozást elvégezni. Ez teljesen más aspektusba helyezi az egész dolgot.
A mesterséges intelligencia könnyen félrevezethető
Ha a kérdező nagyon egy irányba tereli a beszélgetést, a mesterséges intelligencia képes vele menni. Követi a felhasználó logikáját akkor is, ha az hamis útra terel és nem látja a teljes képet és az összefüggéseket. A valódiságot nem tudja mérlegelni, csak logikai kapcsolódásokban és algoritmusban működik.
Ezért előfordulhat, hogy rávehető téves (diagnosztikai) irányokra, vagy például megerősít egy tévhitet, ha a kérdező nagyon abba az irányba mozdítja a beszélgetést.
Az is gyakran előfordulhat, hogy a mesterséges intelligencia „hallucinál”, vagyis hihetően állít bizonyos dolgokat vagy hivatkozik nem létező forrásra. Ez rendkívül veszélyes és emiatt kell minden MI tanácsot több irányból is alátámasztani és utána olvasni.
Az orvos ebben sokkal határozottabb és kontrollálja a helyzetet: észreveszi az ellentmondásokat, visszakérdez, felismeri, ha valami „nem kerek” és továbbkérdez, gondolkodik és szakmai protokollok alapján cselekszik.
A mesterséges intelligencia nem látja a beteg arcát, nem hallja a hangját, nem érzékeli az objektív valóságot — csak a bediktált vagy beírt szöveget. Nem az embert kezeli, hanem adatokat dolgoz fel.
- A mesterséges intelligencia rengeteget tud, de a válaszának hasznosságát és valódiságát nagyrészt a kérdés minősége határozza meg.
- Az orvos talán kevesebbet tud elméletben, de klinikailag stabilabb és megbízhatóbb, mert látja a valóságot és a saját gondolatmenete és logikája alapján intézi a kérdéseit.
- A mesterséges intelligenciát a kérdés feltevésének módja tudja félre vinni, az orvost viszont a tapasztalat vagy a tudás hiánya — és ez két teljesen különböző dolog.
- A mesterséges intelligencia strukturált, adatvezérelt, algoritmus alapon működtetett rendszer, míg az orvos valódi ember, aki intuíciót és tapasztalatot használ.
A mesterséges intelligencia és az orvosi gondolkodás találkozása – nem egymás ellen, hanem szövetségben?
Véleményem szerint a mesterséges intelligencia nem elveszi az orvos szerepét, hanem kiegészíti és megerősíti azt.
A legjobb ellátást a két világ találkozása adhatja:
- A mesterséges intelligencia erős és utolérhetetlen a kutatásban és az információfeldolgozásban.
- Az orvos pótolhatatlan a klinikai gondolkodásban, a döntéshozatalban és az emberi beavatkozásban.
A mesterséges intelligencia olyan társa lehetne az orvosoknak, mint egy folyamatosan frissülő, bármikor lekérdezhető szakmai adatbázis, amely segít gyorsabban, átfogóbban és pontosabban tájékozódni.
A jövő útja szerintem az lenne, hogy az orvosok megtanulják használni a mesterséges intelligenciát a tudásuk bővítésére. Így nem kell órákat tölteniük publikációk keresésével vagy idegen nyelvű cikkek fordításával — és több energiájuk maradna arra, ami igazán számít: a betegre.
A betegek számára pedig fontos, hogy megértsék a mesterséges intelligencia korlátait és ennek tudatában értelmezzék az általa adott válaszokat. Így válhat ez az új eszköz mindenki számára hasznossá.
Illusztráció: Canva
