Hova tűnnek a barátok, amikor a krónikus betegség beköltözik az életedbe?

Amikor évekkel ezelőtt kiderült, hogy krónikus beteg vagyok, akkor még több barátom volt, akikkel tartottam a kapcsolatot, beszélgettünk, nevettünk, időnként találkozgattunk. Aztán jött a Covid zárlat, ami összességében nem tett jót a társas kapcsolataimnak, de ezt is sikerült végül leküzdeni. De mégis úgy éreztem, ahogy telnek az évek, hogy krónikus betegként megváltozott a világ számomra és én is megváltoztam a környezetem számára. Szerettem volna, ha a baráti kapcsolataim megmaradnak, de tévedtem – ugyanis sok barát idővel lemorzsolódott…

Ahogy a betegségem fokozatosan beszűkítette a mozgásteremet – leginkább fizikailag, de érzelmileg is – úgy kezdtek el a baráti kapcsolatok lassan, szinte észrevétlenül leépülni. Először csak elmaradt egy-egy üzenet, telefon, majd a közös programok. Sokáig próbáltam megérteni, hogy miért van ez. Kerestem magamban a hibát, elgondolkodtam azon, hogy talán túl sok vagyok az egészséges emberek számára és megváltoztatott a betegség. Aztán egy idő után rájöttem: az egészséges emberek egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a krónikus betegek helyzetével. A betegség – főleg ha láthatatlan és hosszan tartó – egy olyan világ, ami a legtöbb ember számára idegen és nehezen értelmezhető.

Ez a felismerés mélyen megérintett és elgondolkodtatott. Emiatt született ez a bejegyzés. Nem haragból, hanem abból a célból írtam meg ezt a cikket, hogy bemutassam ezt a gyakori jelenséget és adjak szavakat annak, amit annyian átélnek – és segítsek abban is, hogy a távolodás helyett kapcsolódás születhessen. Mivel a krónikus betegség sok mindent elvesz, a megértés és az emberi kapcsolatok sokszor gyógyítóak lehetnek – emiatt (is) fontos foglalkozni a társas kapcsolatok ápolásával.

Nézzük, hogy milyen tényezők befolyásolják ezt a folyamatot!

Különböző élettempók és életritmusok

Amikor valaki tartósan beteg lesz, az élete látványosan lelassulhat – sok esetben a mindennapi alaptevékenységek is nehézséget jelentenek. Ezzel szemben az egészséges emberek dinamikusabb, aktívabb életet élnek. Idővel ez az eltérés pedig szakadékká nőhet:

• a közös programok elmaradnak
• a közös élmények megszűnnek létezni
• a másik fél nem tud „visszalassulni” vagy alkalmazkodni
  

Ez nem rosszindulatból származik, hanem ösztönös eltávolodás az életritmusbeli különbségek miatt.

Tehetetlenség és félelem az egészséges fél részéről

Egy egészséges barát gyakran:

• nem tud mit mondani és nem tudja, hogyan segítsen
• fél attól, hogy akár ő is „megbetegedhet” a szó szoros értelmében vagy átvitt értelemben
• teherként éli meg a másik fél fájdalmát és csak a saját jólétét szeretné „megvédeni”
  

Ezért gyakran a „nincs időm” vagy a „gondolkodj pozitívan” típusú mondatok mögött valójában védekezés és érzelmi elkerülés áll.

Az érzelmi egyensúly megbillenése

A barátságok dinamikáját általában az adok-kapok elve működteti, valamint a figyelem, a támogatás és a közös élmények jellemzik. Amikor valaki hosszabb távon megváltozik (érzelmileg, fizikailag, mentálisan) ez a dinamika átalakulhat és az egészséges barát úgy érezheti, hogy:

• „már csak adok – de nem kapok”
• „nem tudok veled felszabadultan együtt lenni” – mivel a krónikus beteg gyakran panaszkodik vagy a nehézségeiről beszél

Lássuk be, hogy ezt nem mindenki tudja vagy akarja elviselni – különösen hosszú távon.

Társadalmi tabu a krónikus betegség körül

A modern, teljesítmény-központú társadalom kerüli a betegséggel való kapcsolódást, a fájdalmat és az egészséget érintő tabu témákat. Ezek „kényelmetlen” témák a legtöbb egészséges ember számára, mert a krónikus beteg emlékezteti a környezetét arra, hogy a test könnyen sebezhető és ez az egészséges embereket is szembesítheti a saját sebezhetőségükkel. Ez szorongást kelthet, amit az emberek hajlamosak úgy kezelni, hogy inkább távolságot tartanak – ezzel védve magukat.

A krónikus betegség okozta változások a személyiségben

A krónikus betegség sokszor megváltoztathatja az érintett egyén személyiségjegyeit:

• Aki korábban aktív, energikus, humoros volt – most csendesebb, érzékenyebb és visszahúzódóbb lehet.
• Ez a változás idegennek hat a barátok szemében: „megváltozott, mintha nem is ő lenne már”.
  

Ha a barátság nem elég mély, ez a változás eltávolíthatja egymástól a barátokat, de szerencsére mindig akadnak kivételek és inspiráló példák is, amelyek megmutatják, hogy a valódi barátság képes átvészelni a nehézségeket.

A betegek megváltozott igényeivel és határaival az emberek nem tudnak mit kezdeni

A krónikus beteg gyakran:

• nem bír zajos helyekre menni
• nem tud hosszabb programokat vállalni
• nem tud érzelmileg felszabadult lenni
  

Mindez korlátozásként jelenik meg a másik fél számára, ami távolságtartást eredményezhet.

A krónikus betegek szempontjai

• Megnő az általános érzékenység az élet szinte minden területén
• Gyakori a kirekesztettség érzés és a félelem, hogy elveszít olyan kapcsolatokat, amelyek számára korábban fontosak voltak 
• Gyakran úgy érzi a krónikus beteg, hogy „csak az egészséges és vidám énem volt elfogadható – a beteg énem már teher”.

Lehet-e ebből valami jót is kihozni?

Igen – bár nem egyszerű ez az út:

• A krónikus betegségben érintett személy gyakran sokkal mélyebb kapcsolatokat épít azokkal, akik megmaradnak
• Megtanul más módon kapcsolatokat teremteni és rájön arra, hogy nem kell minden áron mindenkinek „megfelelni”.
• Sok esetben új barátságok alakulnak ki olyan emberekkel, akik hasonló élethelyzetben vannak, mivel ők jobban megértik, hogy egy krónikus beteg mit él át.
  

Összességében elmondható, hogy a krónikus betegség fennállása miatt a barátságok általában nem szándékos döntés miatt múlnak el. Gyakran az élet egyszerűen csak másfelé sodorja az embereket és megváltoznak a körülmények.

Az élet viszont azt is megmutatja – kik azok, akik képesek veled tartani ezen az úton, ahol nem mindig arról szól a barátság, hogy „minden szép és jó” – és ezek az igazán értékes kapcsolatok, amikre nagyon kell vigyázni.